A mai poszt apropóját a Mercedes Benz Museumba történő hétvégi látogatásom adja (egyébként a múzeum is eléggé adja!).
Aki Stuttgart környékén jár, annak mindenképpen javaslom, hogy látogasson el ide, még ha nem is nagy szerelmese az autóknak (egyébként én sem tartom magam annak…). A hengerszámon, lóerőn és kW-on felül is rengeteg érdekesség, történet és pazar látvány fogadja a látogatót.
A kiállított modelleken felül egy tágabb kulturális és történelmi keretbe van helyezve az egész kiállítás, melyben mindenki megtalálhatja az őt leginkább érdeklő részeket (ehhez jön még az angol nyelvű audioguide…) úgyhogy ahogy láttam, a hölgyek és kisgyerekek sem unatkoztak a séta során. Mely séta nekem kb. 4 óráig tartott, de azért csak addig, mert a múzeum hatkor bezárt. Szóval kellemesen el lehet tölteni ott egy hideg téli délutánt :)
Mivel egy múzeumot nem lehet ’leírni’ ezért inkább csak pár érdekességet, említek meg, amik emlékezetesen voltak számomra.
Mindenki ismeri a nagy közhelyet, hogy az autó feltalálása alapjaiban változtatta meg az ember életét. De fura érzés erre ott rádöbbenni, ahol ez az egész dolog elkezdődött.Azt ugye eddig is tudtuk, hogy egyszerre ketten találták fel az autót. Kis időkülönbséggel, egymástól függetlenül Karl Benz és Gottlieb Daimler (+Wilhelm Maybach) is megépítette a maga automobilját. A helyzet pikantériája, hogy a két feltaláló egymáshoz relatíve közel (kb. 100 kilométerre, ez német léptékben egyáltalán nem sok) élt, de sohasem találkoztak egymással. És ugye mindketten németek voltak, hmm…
Az univerzum (de legalábbis a Naprendszer) első autója
Archív felvételek alapján elég érdekes látvány volt egy múlt század eleji nagyváros közlekedése: lovaskocsik, kezdetleges automobilok, kerékpárosok és gyalogosok – természetesen mindenki arra ment amerre látott. Mivel így elég sok ember meghalt (többnyire gyalogosok) a törvényhozás rájött, hogy ez azért mégse lesz így jó és lassan kialakult a KRESZ.
Mercedes-Benz bicigli
A fenti képen látható kerékpár egy rövid ideig a Mercedes fő profilja volt: az első vh. után az embereknek egyszerűen nem volt pénzük autóra, ezért mintegy átmeneti termékként a Mercedes-Benz is átállt a lakosságot kiszolgáló kerékpárgyártásra (azt hiszem, még ma is gyártanak biciklit, bár ugye nem erről híresek elsősorban).
Végezetül egy tanulságos történet a Mercedes-Benz 300 SL nevű típusáról (lent látható, az ún. szárnyas Mercedes), amely korában (1955) a leggyorsabb autónak számított. A minden tekintetben formabontó újításokat tartalmazó jármű máig nagy népszerűségnek örvend a Mercedes (és autó-) fanatikusok körében. Talán a legkarakteresebb eleme a felül, szárnyszerűen nyíló ajtók. Ám, mint oly sok újítás, ez is kényszer hatására született: a nagy szilárdságtani igénybevétele miatt ugyanis olyan különleges, magasított elemeket kellett beépíteni, amely így kizárta a hagyományos ajtók elhelyezését. Így végül hosszas tervezés után kialakult a végső megoldás: a felfelé nyíló ajtók. Erre mondta utólag Alfred Neubauer, az autóajtó (milyen szép szó) tervezője: „Sehol nem írja, hogy egy ajtónak oldalra kellene nyílnia”.
Az a bizonyos modell és azok a bizonyos ajtók
De nem lövök le több poént, tényleg érdemes meglátogatni a helyet, nekem nagyon bejött!
evolúció két lépésben
Hát csoda, ha mindezeket látva még Janis Joplin is dalba foglalta a jó öreg négykerekűt a hippikorszak csúcsán?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.